Kuti Krisztina kiállítás

A megnyitó beszéd Kuti Kriszta kiállításán.

Kuti Kriszta a tanítványom, az egyetlen egész pályám során.
Azt kérdezhetik, miért csak egy tanítványom volt?
Megmagyarázom: több mint negyven éve vagyok ötvös, és számosan jelentkeztek nálam, akik tanulni szerettek volna tőlem. Én mindenkinek azt mondtam, menjen haza és gondolkodjon el azon meg tudna-e halni érte, és, ha igen, csak akkor jöjjön vissza. Úgy gondoltam, az ötvösség egész embert kíván és csak azért érdemes élnünk, amiért meg is tudnánk halni. Nem véletlenül van az a fokozás a magyar nyelvben a legnagyobb odaadásra, hogy él, hal érte.
Kuti Kriszta volt az egyetlen a számos jelentkező közül, aki visszajött.

Ennek már több mint 16 éve. Azóta is nagyon mély kapcsolat fűz minket egymáshoz és alkalmam volt és van látni az ő kibontakozását, egyéni hangjának kifejlődését és hűséges elhivatott munkáját.

Mi az ékszer? Teszem fel ezt a mai világban nagyon időszerű kérdést, mintha azt kérdezném: mi a minőség.
Az ékszer díszít, kiemel, megkülönböztet, minősít. Értéket hordoz, és értéket őriz. Minősítője annak, aki adja, kiemelője annak, akinek adják. Egyfajta semmi máshoz nem hasonlítható jelzés a korról, amelyikben keletkezik a későbbi korok számára. Ha visszatekintenek majd akik utánunk jönnek legfőképpen a művészi alkotásokkal tudják majd lemérni, kik is voltunk. Az ékszer ebben a jövőidejű emlékezetben nagyon fontos helyen van.

Kuti Kriszta ékszerei mindazt hordozzák, ami az elmúlt korok összes értékes ékszereit jellemezte. Nagy műgonddal, egyedi igénnyel készíti őket, a köveket is mind maga csiszolja hozzájuk. Ebben még a régi mestereken is túl tesz. Ám ezek az ékszerek szellemiségükben teljesen maiak, a mai embereket kívánják díszíteni. Nem archaizálnak, nem konzervatívak formaalakításukban frissek, lendületesen, személyesek és nagyon szépek. Valami senki másra nem jellemző csakis kuti krisztai 21. századi üzenetek.
Manapság, amikor az ékszerészetben is mindent elönt a bóvli, mint világjelenség, hatalmas jelentőségű a művészi személyiség által megfogalmazott egyedi alkotás a művészet minden területén.

Szeretnék elmondani Önöknek egy Harold Monro verset, mert számomra nagyon jó kifejezője annak a csillapíthatatlan vágynak, amit egy ékszerbe beleszerelmesedve éreznünk kell, ha még hinni tudunk ebben a varázslatban, ezekben a varázslatokban. Hiszen minden egyedi ékszer a művész megismételhetetlen varázslata.

Bartha Ágnes ötvös

Hangok a láp fölött
Harold Monro

Nimfa, nimfa miből van a gyöngyöd?
Zöld üvegből manó, mért nézed úgy?
Add ide!
Nem!
Add nekem, add ide!
Nem!

Akkor hajnalig bömbölök,
Jajgatok érte a nád között
Mért tetszik úgy oly hirtelen?
Szebb, mint a víz, a hold a hínár
Szebb mint a szél puha éneke
Szebb az ember szép lányainál
Ezüstgyűrűd zöld gyöngy üvege.
A holdból loptam éj idején.
Add már no! Meghalok érte
Nem!

Akkor hát bőgök a láp fenekén,
Zöld üveg gyöngyödet szeretem!
Add nekem! Add ide!
Nem

A megnyitóbeszéd elhangzott 2009. november 28-án, Gödöllőn.





		Kuti Krisztina kiállítás A megnyitó beszéd Kuti Kriszta kiállításán. Kuti Kriszta a tanítványom, az egyetlen egész pályám során. Azt kérdezhetik, miért csak egy tanítványom volt? Megmagyarázom: több mint negyven éve vagyok ötvös, és számosan jelentkeztek nálam, akik tanulni szerettek volna tőlem. Én mindenkinek azt mondtam, menjen haza és gondolkodjon el azon meg tudna-e halni érte, és, ha igen, csak akkor jöjjön vissza. Úgy gondoltam, az ötvösség egész embert kíván és csak azért érdemes élnünk, amiért meg is tudnánk halni. Nem véletlenül van az a fokozás a magyar nyelvben a legnagyobb odaadásra, hogy él, hal érte. Kuti Kriszta volt az egyetlen a számos jelentkező közül, aki visszajött. Ennek már több mint 16 éve. Azóta is nagyon mély kapcsolat fűz minket egymáshoz és alkalmam volt és van látni az ő kibontakozását, egyéni hangjának kifejlődését és hűséges elhivatott munkáját. Mi az ékszer? Teszem fel ezt a mai világban nagyon időszerű kérdést, mintha azt kérdezném: mi a minőség. Az ékszer díszít, kiemel, megkülönböztet, minősít. Értéket hordoz, és értéket őriz. Minősítője annak, aki adja, kiemelője annak, akinek adják. Egyfajta semmi máshoz nem hasonlítható jelzés a korról, amelyikben keletkezik a későbbi korok számára. Ha visszatekintenek majd akik utánunk jönnek legfőképpen a művészi alkotásokkal tudják majd lemérni, kik is voltunk. Az ékszer ebben a jövőidejű emlékezetben nagyon fontos helyen van. Kuti Kriszta ékszerei mindazt hordozzák, ami az elmúlt korok összes értékes ékszereit jellemezte. Nagy műgonddal, egyedi igénnyel készíti őket, a köveket is mind maga csiszolja hozzájuk. Ebben még a régi mestereken is túl tesz. Ám ezek az ékszerek szellemiségükben teljesen maiak, a mai embereket kívánják díszíteni. Nem archaizálnak, nem konzervatívak formaalakításukban frissek, lendületesen, személyesek és nagyon szépek. Valami senki másra nem jellemző csakis kuti krisztai 21. századi üzenetek. Manapság, amikor az ékszerészetben is mindent elönt a bóvli, mint világjelenség, hatalmas jelentőségű a művészi személyiség által megfogalmazott egyedi alkotás a művészet minden területén. Szeretnék elmondani Önöknek egy Harold Monro verset, mert számomra nagyon jó kifejezője annak a csillapíthatatlan vágynak, amit egy ékszerbe beleszerelmesedve éreznünk kell, ha még hinni tudunk ebben a varázslatban, ezekben a varázslatokban. Hiszen minden egyedi ékszer a művész megismételhetetlen varázslata. Bartha Ágnes ötvös Hangok a láp fölött Harold Monro Nimfa, nimfa miből van a gyöngyöd? Zöld üvegből manó, mért nézed úgy? Add ide! Nem! Add nekem, add ide! Nem! Akkor hajnalig bömbölök, Jajgatok érte a nád között Mért tetszik úgy oly hirtelen? Szebb, mint a víz, a hold a hínár Szebb mint a szél puha éneke Szebb az ember szép lányainál Ezüstgyűrűd zöld gyöngy üvege. A holdból loptam éj idején. Add már no! Meghalok érte Nem! Akkor hát bőgök a láp fenekén, Zöld üveg gyöngyödet szeretem! Add nekem! Add ide! Nem A megnyitóbeszéd elhangzott 2009. november 28-án, Gödöllőn.