Lőrincz Ferenc

Lőrincz Ferenc 1961-től él és alkot Gödöllőn. Részt vett az 1981-ben létrejött fafaragó szakkör munkájában is. Az általuk készített kopjafák, életfák ma is láthatóak a Művelődési Központ mellett, az egyetem területén lévő játszótér népi ihletésű játékait is ők faragták, de Budán is készítettek több játszóteret.
1989-ben műtermében kialakította az Anfilád műterem-galériát, melyben négy kiállítást is rendeztek.
Lőrincz Ferenc 1990-től hat éven át tanult Egri László kolozsvári festőművésztől, aki megalapozta mesterségbeli tudását. Néhány év múlva fotózásba is belekezdett Kresz Albert és Fuszenecker Ferenc barátsága révén. Közös munkájuk eredménye a Tessedik Sámuel Anyaotthonban készült képek, a gödöllői szoborportrék, illetve a szadai őslakosokról készült fotók, melyeket Lőrincz Ferenc Fuszenecker Ferenccel együtt készített. Kresz Alberttel és Fuszenecker Ferenccel közösen fotózták a turai kastélyról készült képeket, illetve a Gödöllő albumot.

Az elmúlt két évtizedben Gödöllőn kívül is több helyen is láthatóak voltak alkotásai. Így a Pasztell-, Tájkép-, és a Portré Biennálékon, a kortárs egyházművészeti kiállításokon, valamint az Olajág Keresztény Művészeti Társaság kiállításain. A Hatvan városában megrendezett 2002. évi Tájkép Biennálén bronz diplomát kapott, valamint a 2004. évi Biennálén is diplomát vehetett át.