Stark István

festő, grafikus
(Sárospatak, 1960. április 3.)

1978-82 között a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének műhelyében rézkarc nyomdászként dolgozott. Ez jelentette azt a technikai alapképzettséget, amelyre művészete támaszkodik. 1981-82 folyamán olyan neves művészekkel dolgozott együtt, mint Barcsay Jenő, Würtz Ádám, Hincz Gyula, Reich Károly, Szemethy Imre, akik a közös munka során alakítgatták egyéni kifejezésmódját. 1986: Magyar Képzőművészeti Főiskola, grafika szakon Nagy Gábor és Raszler Károly növendéke volt, elvégezte a festő szakot is. 1987: mesteriskola. 1999: Az NKÖM díja. 1989-90-ben a Stúdió vezetőségi tagja. 1997-től a Széchenyi Művésztelep Alapítvány kuratóriumának tagja és művészeti vezetője. 1998-ban megalapította a Tolcsvai művésztelepet, melyen belül a land art dominál. Korai műveire inkább a figurativitás, míg jelenlegi alkotásaira a non-figurativitás jellemző. Közel tíz éve kutatja a fényhatásokat, a fénytörés optikai jelenségeit. A hullámok és rezgések fizikai törvényszerűségeinek vizsgálata vezette el odáig, hogy üveggyöngy alapozású, transzparens festékkel kidolgozott alkotásai az optikai hatásokat kihasználva érdekes módon változnak. Más-más nézőpontból szemlélve alapszínük, sokszor a megjelenő motívumok is módosulnak. Ritkán alkalmaz fedőfestéket.